Körkérdés: Ki emlékszik még a fenntartható fejlődés stratégiájára? - Berozsdásodott a fejlődés motorja

  17 jun 2011
Ocenite ovaj članak
(0 glasova)

Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiájának meghozatalát megelőzően a dokumentum szerzői, élükön Zoran Subotičkivel, aki akkoriban a községi hatalomhoz tartozott, azt közölték, hogy a Stratégiáról folytatott közvitában a község sok polgára vett részt és hogy az emberek megkapták a szükséges információkat a dokumentumról, amelynek mottója: Óbecse – a világom központja.

A Stratégia bevezetőjében (igaz, a szerb nyelvű változatban a nagy betűket nem mindig a megfelelő helyen használva, ami feltehetően a szerzők nagyravágyását és öntömjénezését tükrözi) ez áll (idézet a község hivatalos honlapján megjelent magyar változatból): „Óbecse község polgárai értelmes, megfelelően szervezett és minőséges életre vágynak. Ezt a jelen dokumentum kidolgozásában való jelentős részvételükkel is bizonyították, miközben értékes segítséget nyújtottak a Községi Fórumnak és a munkacsoportoknak, hogy teljesen reálisnak és valóra válthatónak mondható elvárásaikat egy módszerezett fejlesztési tervbe foglalják. A polgárok és a szaknyilvánosság véleménye megegyezik abban, hogy az összes releváns emberi erőt és intézményt a helyi közigazgatás teljes reformjának szolgálatába kell állítani, egy olyan komoly, vállalkozó felépítésű önkormányzat kialakítása céljából, amely Óbecse község általános fejlődésének mozgató ereje lesz“.
Ma, 2011-ben azonban Óbecse község lakosai nem is tudnak a Stratégia létéről, és azt sem tudják, hogy az egyáltalán miért fontos. Erre a következtetésre jutottunk elvégzett körkérdésünk alapján. 250 óbecseinek a következő kérdéseket tettük fel: „Hallott-e a község fenntartható fejlődési stratégiájáról?“ és „Ismeri-e annak tartalmát?“. A körkérdésben részt vevők többsége nem is hallott a Stratégiáról, de arról sem, hogy ez a dokumentum mire jó – márpedig a község fenntartható (fenntarthatatlan?) fejlesztésének terveiről van szó – minden téren, és 2017-ig.
Ebből továbbá az következik, hogy a Stratégia kidolgozására elköltött pénz valójában kidobott pénz és hogy a Stratégia semmire sem jó, hiszen nem valósulnak meg a benne foglaltak.

Okkal „hitetlenek“

A Becsei Mozaik körkérdésében 250 (18 és 65 év közötti) polgár vett részt, ebből 125 magyar és ugyanannyi szerb nemzetiségű. A megkérdezettek közül 130 volt férfi és 120 a nő. Egyharmaduk volt általános iskolai, egyharmaduk középiskolai és ugyanannyi főiskolai vagy egyetemi végzettségű. Óbecse városából 160-an voltak, Bácsföldvárról 45-en és ugyanannyian Péterrévéről.
A válaszadók 78%-a azt mondta, hogy eddig nem is hallott a községi fenntartható fejlődési stratégiáról, és nem is tudja, hogy mit tartalmaz. Ezeknek a megkérdezetteknek a 80%-a volt 20 és 40 év közötti.
A válaszadók 17%-a tudott a község fejlesztési stratégiájáról, és – mint mondták – erről a helyi médiából szereztek tudomást, ám egyikük sem tudta megmondani, hogy mit tartalmaz a dokumentum.
A körkérdésünkben részt vevőknek csupán az 5%-a tudta, hogy a Stratégia rendeltetése, hogy a község fejlesztésének sajátos üzleti terve legyen.
A 250 megkérdezett egyike sem olvasta el a fenntartható fejlődési stratégiát, amely az interneten hozzáférhető.
Az is érdekes, hogy a 250 megkérdezett közül egy sem vett részt a Stratégia elfogadása előtt megrendezett közvitában.
A körkérdésben ezt a kérdést is feltettük: „Ön szerint valaha is megvalósul-e majd a fenntartható fejlődési stratégia?“. 235-en válaszoltak nemmel, a többiek viszont – fenntartásaik ellenére – azt mondták, „lehet, hogy megvalósul“, habár számukra teljesen ismeretlen volt a Stratégia tartalma.

Kik a Stratégia szerzői?

A fenntartható fejlődési stratégia tartalmát a Becsei Mozaik április 29-i számában megjelent tematikus mellékletben ismertettük. Most közöljük a Stratégia kidolgozásában részt vevő óbecseiek nevét (ahogyan a Stratégia szövegében szerepelnek; szembetűnő, hogy a vezetéknevek és keresztnevek közlési sorrendjében nem lelhető fel szabály):
Mgr. Zoran Subotički, Kúti Imre, Molnár Endre, Goran Sadžakov, Nikola Dolinka, Svetlana Gagić (PIK Bečej), Nikola Popović, Gordana Kovačev, Svetlana Gagić (Szociális Központ), dr. Dejan Dudvarski, Velimir Cvejanov, Börcsök Ferenc, Ferenc Edvin, Ljubomir Glavonić, Tamara Ivanišević, Radoslav Ivanović, Radomir Jelić, Miodrag Jovićević, Budislav Medurić, Žužana Mišković, Aleksandar Obrovački, Julija Popić, Dušan Radivojević, Dragan Ristić, Sándor Pál, Šormaz Izabella, Radovan Stojanović, Varnjú Ilona, Govedarica Andrea, Kis Tereza, Vračarić Tatjana, Avramov Rade, mgr. Fehér László, Stražmešterov Miloš, Nagy Sándor, Sretenović Siniša, Barsi Gyula, Molnár Imre, Babin Dejan, Nežić Miodrag, Radičević Marjan, Pavlović Ljubomir, Mihajlović Miloš, Galusz Zsolt, Kúti Hanák Ágnes, Dumić Dušan, Ivošev Radivoj, Ludmány Tibor, Marjanović Milica, Plavšić Petar, Sekulić Milan, Jevtimijević Saša, Matić Aleksandar, Krečković Sofija, Subakov Gordana, Krunić Ljubica, Tašin Nestor, Mikalački Žarko, Mikalački Velimir, Gavrić Bogdan, Knecht Lászlo, Saravolac Ljiljana, Krkobabić Damir, dr. Ricz György, Zahar Kéri Gizella, Silágyi Attila, Mirić Dragan, dr Zora Apić, Ferenc Magdolna, Prpa Maja, Prkosovački Vojislav, Ružička Ivana, Strajnić Goran, Bašić Budimir, Dimitrijević Aleksandar, Gujanica Marjan, Kekić Dalibor, Bašić Sanja, Sztankó Imre, Mikić Antonić Branislava, Džigurski Miladin, Opinćal Milan, Bašić Pero, Ćelić Mihajlo, dr Šijačić Siniša, dr. Nešić Kosara (Kosana lett volna a helyes), Vukelić Nenad, Lučev Marija, Knézi Péter, Dušan Jovanović és doc. dr. Marija Jevtić.
Érdekes, de egyben aggasztó is, hogy a Stratégia kidolgozásában részt vevők közül majdnem senki sem ragaszkodik a kitűzött célok megvalósításához, aki pedig ezt teszi, az választási kampány keretében „veri az asztalt“.

A „nem eléggé irányított léttől“ a ...

A körkérdésünkben részt vevő polgároknak, akik nem értik, hogy mi a célja a 2017-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiának, útmutatóul szolgálhatnak Zoran Subotički szavai, ő mondható ugyanis a Stratégia kidolgozása koordinátorának. Subotički a dokumentum bevezetőjében ihletett szavakkal és derűlátóan határozta meg a célokat (idézet következik a község hivatalos honlapján megjelent magyar változatból): „A fenntartható fejlődési stratégia (Lokális 21-es Agenda) olyan folyamat és dokumentum, amely a céltalan vagy nem eléggé irányított közösségi lét helyébe értelmes és szervezett életet kínál úgy maga a közösség, mint minden egyes tagja részére. Az elmúlt másfél évben több mint 100 ember, polgártársunk, éppen ezen dolgozott: világos célokat határoztunk meg, világos intézkedésekkel és tevékenységekkel, amelyek minőségesebb és tartalmasabb élethez vezetnek bennünket. Az irányadási folyamatba nagyon sok embert kapcsoltunk be, kezdve a legfiatalabb polgártársainktól a legidősebbekig, a kevésbé iskolázottaktól az egyetemi végzettségűekig, a foglalkoztatottaktól a munkanélküliekig. Mint ahogy a hegytetőről ledobott hógolyó hógörgeteggé válik, a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása is a néhány ember által elindított kezdeményezésből mozgalommá nőtt ki, jövőnk világos meghatározásával az élet valamennyi területén. Tulajdonképpen ebben rejlik a Lokális 21-es Agenda lényegbeli értelme is: hogy azon a területen, amelyen élünk, saját magunk, saját akaratunkból, saját eszünkkel tervezzük meg a jövőt, amelyre aktív hatást gyakorolhatunk. Mint már eddig is számtalanszor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy mi, óbecseiek, nem vagyunk egyedül, hogy barátaink vannak, akik jobban hisznek bennünk, mint mi önmagunk. Az egész folyamat a Szerbiai Városok és Községek Állandó Konferenciájával és a norvégiai barátainkkal karöltve zajlott. Hálás köszönettel tartozunk a támogatásukért, hogy akkor is hittek bennünk, amikor a politikai áramlások miatt igazán nehéz helyzetben voltunk, és amikor már sokan azt gondolták, hogy füstbe megy még egy terv, még egy jó elgondolás. Ahogy a távoli mennydörgés az eső előjelzője, úgy ez a dokumentum is egy teljesen új dimenziót jelez a városunkhoz, a községünkhöz, az itt zajló élethez való viszonyulásunkban. A nyilvános vitákat és megbeszéléseket, továbbá a jelen dokumentumnak a helyi önkormányzat által való jóváhagyását követően a Fenntartható fejlődési stratégia a legfontosabb Nyilvános könyvünk lett, amelyben meg van írva a sorsunk, a jelenünk és a jövőnk, akárcsak az utódaink sorsa. Útmutatóul fog szolgálni a jövőbe. A legnagyobb felelősség a Fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásában azokra hárul, akiket Önök szavazataikkal megválasztanak, és megbíznak közösségünk irányításával. Ők ezzel a dokumentummal egy hatékony munkaeszközt kaptak kézhez. Tisztelt polgártársnők és polgártársak, a jövőnk tehát saját kezünkben van és közös tulajdonunkat képezi“.
Ennek ellenére, az embernek az a benyomása támad, hogy a Subotički által a „legfontosabb Nyilvános Könyvünknek“ nevezett dokumentumot („amelyben meg van írva a sorsunk, a jelenünk és a jövőnk“...) senki sem olvassa és az senkit sem érdekel. Politikailag bölcs dolog lenne, ha a községi önkormányzat felelős személyei választ adnának arra a kérdésre, hogy ez miért van így, vagy pedig, amennyiben ez a „nyilvános könyv“ ma már nem elfogadható, akkor mikor állítunk össze és valósítunk meg egy másikat, fenntartható célokkal?

Filipčev Dömötör Krisztina
(A mellékletben közölt cikkeket Márton Attila fordította)

Van már fejlődési stratégiánk, de lesz újabb is
Cél vagy vicc: Óbecse érje utol Szlovéniát gazdasági fejlődésben?!

Előző mellékletünkben, amely április végén jelent meg, Knézi Péter községi elnök, akinek a neve szerepel a község fenntartható fejlődési stratégiájának szerzői között, nem volt hajlandó válaszolni a Stratégia legfontosabb céljaira vonatkozó kérdésekre, mondván, hogy nem tud e témáról eleget.
Emlékeztetőként hozzáfűzzük, hogy tavaly júniusban megalakult egy munkacsoport, amely a községi szinten létező stratégiák felülvizsgálásával volt megbízva – ideértve a fenntartható fejlődési stratégiát is. A munkacsoport leltározást követően megállapította, hogy nincs rendszerbeli megoldás, amely értelmében meghatároznák, hogy ki, mikor és hogyan dolgozza ki a község stratégiai jelentőségű dokumentumait, és azt is, hogy az esetek többségében nincsenek meghatározva a felügyeleti, értékelési meg pénzelési struktúrák és mechanizmusok sem.
A község fenntartható fejlődési stratégiáját kidolgozó csapat tagja volt Budislav Medurić is, aki ma a községi elnök helyettese. Némileg paradox módon ő ma a stratégiák, többek között a fenntartható fejlődési stratégia, felülvizsgálásával foglalkozó munkacsoport koordinátora.
Medurićtyal a fenntartható fejlődési stratégia meg (nem) valósításáról beszélgettünk. Arról, hogy tudomása szerint 2007 és 2011 között bármi is megvalósult-e a Stratégiában felsoroltak közül?
Medurić így válaszolt:
- Mivel szerintem túltermelés történt stratégiákból Óbecse községben, és ezek csak papíron léteznek, még 2010 januárjában indítványoztam a Községi Tanács ülésén az összes stratégia felülvizsgálását, vagyis a leltározásukat és annak megállapítását, hogy melyikkel mi a helyzet. Megalakult a munkacsoport, azzal a feladattal, hogy olvassa el az összes stratégiát és mondjon véleményt arról, hogy azok közül van-e olyan, amelyik „él“. Mindegyik esetében a munkacsoport egy sor kérdés megválaszolása után adott választ. A következő kérdésekről van szó: mivel foglalkozik, mikor hozták meg, melyik szerv fogadta el a stratégiát, létezik-e akcióterv annak megvalósítására, melyek a fő céljai, kinek kell jelentést tenni a stratégia megvalósításáról, melyik intézmény felel a megvalósításért, módszertanilag helyesen dolgozták-e ki, meghatározott-e a jelentés formája, ki van-e tűzve a jelentési időpont és van-e pénz a stratégia megvalósítására, ha igen, akkor mennyi? Amikor ily módon elvégeztük a stratégiák elemzését, arra a következtetésre jutottunk, hogy a többségük az elemi követelményeknek sem felel meg. Egyébként pedig olyasmit is tudni szerettünk volna, hogy hol az eredeti dokumentum, hogy lefordították-e magyarra és angolra, hogy a stratégiákban az általános célokat úgy határozták-e meg, hogy azok összhangban legyenek az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból pénzelt prioritásokkal, mert nekünk érdekünkben áll ott pályázni stb. Sok olyan dolog van, amelyre nem tudjuk a választ és úgy látom, hogy a stratégiák szerzői vagy nem rendelkeztek elegendő ténnyel vagy nem volt elegendő tudásuk ahhoz, hogy ilyen dokumentumokat hozzanak létre. Emiatt úgy döntöttünk, hogy új stratégiát hozunk létre. Megválaszolatlan maradt még az a kérdés is, hogy a meglevő községi stratégiák összhangban állnak-e a felsőbb szintűekkel és hogy időközönként frissítik-e a községieket, ahogyan az a felsőbb szintűek esetében szokás. Nekünk ilyenünk nincs. És még egy fontos dolog: amikor folyamatban volt a községi hatalom létrehozása, akkor azt javasoltam, hogy készítsük el a koalíció munkatervét és hogy ebből hozzuk létre a község fejlődési stratégiáját. Hiszen ez esetben kötelesek lettünk volna 4 éven át ezen dolgozni, majd pedig a mandátumunk végén megmérettetünk volna annak függvényében, hogy mit végeztünk el és mit nem. Hiszen mi értelme a stratégia meghozatalának, ha nem valósítjuk meg? Most felsoroltam, tehát, az okokat, amelyek miatt nem tartom jónak a jelenlegi stratégiákat. Megpróbáltunk határon átívelő projektummal IPA-alapi pénzt kapni egy komoly községi fejlesztési stratégia kidolgozására, de ez nem sikerült. Nálunk az is gond, hogy amikor az érdekelt felek részt vesznek stratégiák kidolgozásában, akkor ezek a csoportok nem kötelesek végrehajtani a stratégiákat, sőt, nincs elegendő információjuk az előző állapotról. Mert amennyiben a stratégia valójában egy sor olyan akció, amely új állapothoz kell, hogy vezessen, akkor a stratégiába előbb bele kell írni, hogy mi a jelenlegi állapot, majd belefoglalni, hogy milyen célokat kell elérni a kívánt állapot megteremtéséhez, és ezt követően kezdődhetnek az akciók. Tehát sok embert kell kiképezni, megismertetni velük a jelenlegi állapotokat, a lehetőségeket, mert nem lehetnek irreális ambícióink. Kész röhej, hogy a Stratégiánkban most az áll, hogy el akarjuk érni a szlovéniai szintet.

Akkor egyáltalán hogyan fogadták el ezeket a stratégiákat a helyi parlamentben? Mi alapján?

- A kitűzött célok irreális jellegéről, a valóság mellőzéséről és a megvalósítási kötelezettség hiányáról beszéltem. Léteznek civil szervezetek is, amelyek stratégiák összeállításában vesznek részt, hiszen erre mindenkinek joga van. Ám nem ugyanaz a felelősség terheli azt, aki közvetlenül felelős és aki közvetlenül megérzi a következményeket és azt, akinek semmit sem jelent az, hogy eléri-e a kívánt állapotot. Fontos, hogy a stratégia kidolgozásában minél több érdekelt fél vegyen részt, de akkor felmerül az edukáció és a kidolgozási módszer problémája, ugyanakkor szükség van arra is, hogy a résztvevőkkel megismertessük az óbecsei állapotokat is, de a környezetünkben létező stratégiákban levő adatokat is el kell nekik mondani. Ez a válaszom arra a kérdésre, hogy miért fogad el a községi parlament olyasmit is, ami nem egészen megfelelő és reális. Amikor például egy vállalkozónak komoly üzleti terve van, akkor ő azt a tervet átadja a banknak és felelős érte. Emez viszont egy futurisztikus mese, amelyből vagy lesz valami vagy nem. Ha, teszem azt, félévenként jelentést kellene tenni és értékelni kellene a stratégiákat, akkor rövid időn belül megtörténne az újraértékelés. A stratégiákból eltűnnének az irreális célkitűzések. Persze, ez esetben valaki felelős lenne a végrehajtásért. Nálunk viszont senki se felelős azért, amit beleír, mert nem felelős a végrehajtásért. Én azt szeretném, ha a Stratégia felülvizsgálása kötelezővé válna az önkormányzaton belül, éppúgy, ahogy a községi költségvetés esetében is van ilyen kötelezettség. Költségvetést ugyanis kötelező elfogadni, majd végül jelentést kell tenni annak megvalósításáról. Szerintem nagy plusz lenne, ha a Stratégiára is ez a szabály vonatkozna, mert akkor sokkal reálisabban és objektívebben viselkednénk és akkor a mindenkori helyi hatalomnak egyértelműen kitűzött céljai lennének. Nem különbözhetnek egymástól a célok és a stratégia. Mert akkor vagy a célokat vagy a stratégiát kell módosítani. És ez nagyon egyszerű. És én nem is tudom, hogy egy helyi önkormányzatnak mi más is lehetne a célja, ha nem az, hogy egy stratégia által végrehajtsa a saját politikai ígéreteit. És én ebben semmilyen gondot nem látok.

Milyen határozatokat hozott a munkacsoport a helyi stratégiák elemzése után, a fenntartható fejlődés stratégiájára vonatkozóan?

- Javasolta a meglevő Stratégia hatályon kívül helyezését. Továbbá azt, hogy kezdődjön meg egy olyan községi fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása, amely összhangban lesz az országossal – hogy vonjuk ki belőle az ágazatiakat, hogy készüljenek el az akciótervek, biztosítsák a teljes elfogadását, meg a felügyeleti, végrehajtási és jelentéstételi infrastruktúrát, azt, hogy a költségvetésben biztosítsák a végrehajtáshoz szükséges pénzt, hiszen enélkül minden csupán improvizáció. Nemrég akadályba ütköztünk, amikor pályázni akartunk az EU előcsatlakozási alapjainál. Ugyanis ilyen esetben az EU kéri a községi képviselő-testület határozatát a Stratégia elfogadásáról, idézetet a Stratégiából stb. Korábban elegendő volt csupán feltüntetni, hogy a projektum a stratégia része. Az általános terveinket összhangba kell hoznunk ezen EU-s alapok prioritásaival, amennyiben onnan akarjuk őket pénzelni. Az általános stratégiai célokat pedig figyelmesen és kiegyensúlyozottan kell meghatározni. Szerintem az az alapvető problémánk, hogy merre akarunk menni. Amint ezt megmondjuk, az akcióterv ki fogja mondani, hogy ki, mikor és mennyi pénzért teljesíti a kitűzött célokat. A stratégia meghozatalának a feltétele az általános irány meghatározása. És ezt az általános irányt nem lehet az év végén módosítani időközben megváltozott körülmények, például a gazdasági világválság miatt. Az így rögzített stratégia életképes lesz és négy éven belül megvalósítható.

Azt mondta, hogy a fenntartható fejlődési stratégia csupán papíron létezik.

- Ez így igaz. Néhány lehetséges megoldása van a jelenlegi helyzetnek. Az egyik az, hogy a Stratégia maradjon úgy, ahogy van, ami nem lenne jó. A másik lehetőség az, hogy a Stratégiát nagyon gyakran módosítsuk a napi szükségleteknek megfelelően. Ez sem jó, de egyelőre ez az egyetlen járható út, ameddig nem biztosítunk be komoly eszközöket, amelyekkel lehetővé válna egy új fejlődési stratégia kidolgozása, amely valós elemeket tartalmazna és, feltehetően, profi módon hajtanák végre. Szerintem új stratégiát kellene kidolgozni, de ehhez biztosítani kell eszközöket. Mi megkíséreltünk eszközökhöz jutni az IPA-alapok által, de nem jártunk sikerrel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy felhagyunk a próbálkozásokkal, mert tagjai vagyunk a Bácskai Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, amely megpróbálkozott ezzel. Nem adjuk fel.

Ebből, ugyebár, az következik, hogy a jelenleg létező fenntartható fejlődési stratégia soha sem fog megvalósulni?

- Szerintem ebben is vannak olyan célok, amelyek egy jövőbeliben is célként szerepelnek majd, de vannak benne nem megfelelő, nem időszerű és nem érdekes célok is. Egyes részleteket már el is felejtettem, mert nem olvasom át újra meg újra. Azt viszont tudom, hogy a megírása óta teljesen megváltoztak a gazdasági állapotok, ma már értelmetlenek azok a részek, amelyek időközben megszűnt cégekre vonatkoznak, létesültek viszont újabbak. Akciótervekben kell részletezni, a Stratégiában viszont alapirányokat kell meghatározni, amelyeket Óbecse községnek követnie kell, éppúgy, mint minden más községnek Vajdaságban és Szerbiában is.

Ha már van Stratégia és a 2007-2017 közötti időszakra vonatkozik, akkor egyáltalán van-e pénz a végrehajtására?

- Tudomásom szerint az idei költségvetésben erre a célra nincs semmi elkülönítve. A pénzt évi szinten szokás biztosítani és megtörténhetett volna, hogy valamely célt a Stratégiából sikerül megvalósítani, majd azt mondani, hogy ez a stratégiára volt, de úgy emlékszem, hogy a költségvetésben egyetlen olyan tétel sem szerepel, amely a Stratégia megvalósítására vonatkozik. Úgy gondolom, hogy semmi sem lett erre elkülönítve. Egyedül a Stratégia kidolgozására volt pénz, de a végrehajtására semmi, és ez a problémák egyike. Amikor például az infrastruktúra fejlesztésének szükségességéről van szó, akkor mi lehet, hogy adtunk a Vodokanalnak valami pénzeket, és a Vodokanal javított valamit a vízvezeték-hálózaton, de az sehol sincs leírva, hogy ez a Stratégiára volt, vagy pedig a Távfűtő esete, amely felújította a távfűtési rendszer egyik részét, amire a költségvetésből különítettünk is el eszközöket. És ez jól is van így, de nem úgy lett könyvelve, hogy a Stratégia megvalósítására ment el a pénz.

Gyakorlatilag új Stratégia kidolgozására lenne szükség.

- Igen, el kell készíteni egy új stratégiát, amely figyelembe veszi a létező körülményeket Óbecsén, Vajdaságban, Szerbiában és a felsőbb szintű stratégiákat is, amelyekhez nekünk illeszkednünk kell.

Emlékszik-e arra, hogy mi volt a fenntartható fejlődési stratégia jelmondata?

- Óbecse – az én városom, vagy valami ilyesmi, nem vagyok benne biztos. Erről sok vita volt, igaz, hogy marketing szempontból fontos, de szerintem a tartalom mégis fontosabb. A jelmondat jelentősége nem akkora, amennyi vita volt róla és amennyit reklámozták, mert nem hozta meg azt, amit kellett volna - nyilatkozta Medurić.
Egyébként, a fenntartható fejlődés stratégiájának jelmondata ez volt: Óbecse - a világom közepe.

Ljiljana Milovanov

Óbecsének 8 meg nem valósított stratégiája van
Eljött a felülvizsgálat ideje

Óbecsén a következő stratégiák léteznek, többé-kevésbé meg nem valósítottak: a 2005 júliusában elfogadott Helyi Környezetvédelmi Akcióterv (LEAP); Óbecse község Helyi Fenntartható Fejlődési Stratégiája 2007-től 2017-ig (LA 21), amelyet 2007 októberében fogadtak el; Óbecse község Gazdasági Fejlődési Stratégiája, amelyet 2007 októberében fogadtak el; Helyi Gyermekakcióterv 2008-tól 2012-ig, amelyet 2007decemberében fogadtak el; Óbecse község Szociális-védelmi szolgálatainak javításáról szóló Stratégia, amelyet 2008 márciusában fogadtak el; helyi akciótervek a romák oktatási helyzetének és foglalkoztatottságának javítására, amelyeket 2010 februárjában fogadtak el és a helyi Ifjúsági Akcióterv 2010 májusából.
A községi stratégiák felülvizsgálására alakult munkacsoport jelentésében többek között az áll, hogy nincs rendszerezve, hogy ki, mikor és hogyan dolgozza ki ezeket a stratégiai dokumentumokat. Emiatt nem azonos minőségűek és a megvalósításuk sem koordinált.
A stratégiák vonatkozásában több hiányosságot állapított meg a munkacsoport: nincs rendezett dokumentáció az elfogadott stratégiai dokumentumokról, vagyis az említett dokumentumokat nem lehet egy helyen meglelni; a stratégiák nem érhetőek el Óbecse község hivatalos honlapján, az eredeti példányokról készült másolatokat nagyon nehéz fellelni, aminek következtében nem átláthatóak, és nem is látják el a feladatukat; a dokumentumok többségében nincsenek végrehajtási mechanizmusok (akciótervek), mint ahogyan megfigyelési, értékelési, jelentéstételi és pénzelési rendszer sincs kialakítva; nagyobbrészt összhangban állnak ezek a stratégiák a felsőbb rendűekkel, de nem tudni, hogy ki, mikor és hogyan kell, hogy kövesse az újdonságokat a stratégiai dokumentumok terén és ennek függvényében elvégezze az összehangolást.
A legfrissebb példa a Helyi Környezetvédelmi Akcióterv (LEAP), amelyet minél előbb össze kellene hangolni a nemrég elfogadott Hulladékigazgatási Tervvel.
A munkacsoport azt is leszögezte, hogy a legnagyobb gondok a régebbi stratégiai dokumentumokkal vannak és hogy az észrevételek java éppen ezekre vonatkozik, míg az újabb dokumentumok szerkezetileg és módszertanilag is megfelelnek a követelményeknek.
A munkacsoport véleménye szerint komoly felülvizsgálatra szorul Óbecse község Fenntartható Fejlődési Stratégiája – LA 21, amely bizonyos értelemben a legfontosabb, mindent átfogó stratégia. Nemrégi kiegészítése csupán azt teszi lehetővé, hogy az általa tárgyalt témák vonatkozásában zavartalanul lehessen pályázni alapoknál.
A munkacsoport szerint megoldást kell találni a meglevő stratégiai dokumentumok felülvizsgálatára. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy új stratégiai dokumentumokat kell meghozni. Enélkül ugyanis a helyi stratégiai dokumentumok értelmüket veszítik, hiszen Óbecse község fejlesztése miatt hozták létre azokat.
Emiatt a munkacsoport javasolja, hogy mielőbb vizsgálják felül a fenntartható fejlődési stratégiát, azzal, hogy a gazdasági és a környezetvédelmi célokat egy stratégiába tömörítsék, és hogy ezt politikai programként fogadja el a jelenlegi hatalom a községi képviselő-testületben.
Idő viszont fogytán, mert lassan letelik a jelenlegi hatalom négy évre szóló megbízatása. A következő év pedig már választási év lesz és lehet, hogy egy újabb hatalom jön újabb ötlettel, hogy Óbecséből hogyan lesz Eldorádó.

Nem tudni, ki hozta meg a község Gazdasági Fejlődési Stratégiáját

A községi stratégiák felülvizsgálásával megbízott óbecsei munkacsoport Óbecse község Gazdasági Fejlődési Stratégiájával kapcsolatban megállapította, hogy ezt a dokumentumot 2006-ban hozták meg, de nem tudni, vagy nem lehet megállapítani, hogy melyik községi szerv (intézmény) fogadta el azt, és nem is létezik vonatkozó akcióterv.
Ennek a stratégiának az alapvető célja az ipar és minden gazdasági ág fejlesztése (lett volna) a végtermékek gyártása irányában (azóta tönkrement az óbecsei ipar); továbbá egy erős regionális mezőgazdasági üzleti központ létrehozása, a gazdák és a Mezőgazdasági-ipari kombinát (PIK) egyesült piaci fellépése (a PIK is tönkrement miután Đorđije Nicović üzletember privatizálta, most pedig az állam megkíséreli megmenteni a vállalatot, hogy azt követően ismét privatizálják, reméljük legalább egy árnyalattal sikeresebben); a célok között szerepel(t) az is, hogy el kell érni Szlovénia gazdasági fejlettségi szintjét (jobb, ha ezt az ötletet, akárkié is, nem kommentáljuk); a város és települések tervszerű kiépítése környezetvédelmi elvek mentén (nézzenek csak körül!); a foglalkoztatottak számának növelése (erről a célról kár is beszélni); a teljes infrastruktúra és a kommunális szolgáltatások javítása (mindenki látja és érzi); a helyi önkormányzat politikailag stabil vezetősége (jelenleg időszerű a torzsalkodás a hatalmi pártok között az ügyben, hogy ki lesz a befektető a majdani fürdőben); az idegenforgalom fejlesztése; befektetők idevonzása; hatékony helyi önkormányzat (e téren vannak kisebb előrelépések); a közösség fenntartható fejlődése (a polgárok azt sem tudják, hogy ez mi fán terem); a város főterének rendbehozatala (ez már viccek tárgya ), stb.

A Községi Tanács határozata

A Községi Tanács nemrég, az Óbecse község stratégiáit felülvizsgáló munkacsoport jelentése alapján, úgy döntött, hogy újabb munkacsoportot hoz létre, amely „kidolgozza a konkrét lépéseket a különböző stratégiák és akciótervek összehangolásával kapcsolatban, azzal, hogy ezek módosítására és kiegészítésére konkrét javaslatokat tesz”. Ez azt jelenti, hogy újradefiniálják a meglevő Fenntartható Fejlődési Stratégiát, összehangolják azt a megfelelő magasabb szintű stratégiákkal, valamint a meglevő helyiekkel.
Nincs arról információnk, hogy ez mikor történik majd meg.

A munkacsoport továbbá megállapította, hogy nincs meghatározott cím (intézmény), amelyre az adatokat küldeni kell, de azt sem tudni, hogy kinek kellene a stratégia megvalósításáról szóló adatokat küldeni és milyen formában, meg milyen ütemben. A stratégia megvalósításához szükséges eszközök biztosítására nincs rendszerbeli megoldás, vagyis nem tudni, hogy kinek, miből, mikor és mennyi pénzt kell biztosítania. Azt sem tudni, hogy kinek és mikor kell felülvizsgálni a stratégia és a felsőbb dokumentumok összhangját. Egyetlen szerv (intézmény) sem felelős a stratégia megvalósításáért és nem is köteles erről jelentést tenni. Nincsenek stratégiák közötti kapcsolatok, de azt sem tudni, hogy ezeket kinek kellene meghatároznia. A stratégia kidolgozásába bevonták ugyan a közvéleményt, de nem tudni, hogy bizonyos érdekelt felek részt vettek-e ebben. Azt is megállapította a munkacsoport, hogy a stratégia kidolgozása hagy maga mögött kivetnivalót (nem eléggé szakszerű, sok a hiányosság). Azt sem tudni, hogy lefordították-e egyáltalán és mely nyelvekre ezt a stratégiát. Nincsenek indikátorok, amelyek alapján követni lehetne a stratégia megvalósítását... Habár erre nincs is szükség, mert a gazdasági fejlődési stratégia felsorolt céljai közül gyakorlatilag egy sem valósult meg. Különösen nem az a tétel, hogy utol kell érni Szlovéniát.

LJ.M. és F.D.K.

 

Élet Óbecsén a fenntartható fejlődési stratégiával vagy anélkül
Hol vagyunk és merre tartunk?

A teljes infrastruktúra és a kommunális szolgáltatások javítása, továbbá a város és a környező települések tervszerű kiépítése a környezetvédelmi követelmények teljesítésével – ezek többek között a célok, amelyeket Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiája tartalmaz, és amelyek a polgárok jobb életkörülményeit, a község fejlődését és az új befektetéseket hivatottak biztosítani.
A vízellátást a központi vízvezeték biztosítja, amelyet a Vodokanal Közvállalat irányít. A rendszer az utóbbi időben kibővült – a Vodokanal ugyanis 2010. január 1-től Bácsföldváron és Péterrévén is átvette a vízellátást meg a vízvezeték-hálózat irányítását, idén pedig ugyanez történt Csikériapusztán (Radičević), Kutaspusztán (Mileševo) és Pecesoron is. Ezáltal a Vodokanal egyéni fogyasztóinak száma a 26 000-ről (2009 végén) 43 000-re növekedett.
Előzőleg megállapították, hogy a szóban forgó lakott településeken létező rendszerek nagyon rossz állapotban vannak. A Vodokanal illetékesei azt mondták, hogy előbb mennyiségi változást eszközölnek, vagyis nyomásnövelést, hogy legyen elegendő víz, majd pedig minőségit is, hogy a csapvíz megfeleljen a köztisztasági szabványoknak. Mindezt a lehetőségekhez mérten, hiszen a Vodokanalnak nincs pénze e célra.
Ami a vízvezeték-hálózat fejlesztését illeti, a Vodokanal 2008-ban a Nemzeti Fejlesztési Alaptól (NIP) és a Vajdasági Nagybefektetési Alaptól kapott pénzből kidolgozta a műszaki tervdokumentációt, a vízvezeték- és szennyvízelvezető-hálózat tervrajzának felülvizsgálatát (4,72 millió dinár), továbbá a szennyvíztisztító objektumok és berendezések felújítását és kiépítését (3,5 millió dinár) és az óbecsei vízvezeték-hálózat felújítását és kijavítását (30 millió dinár) a jobb vízellátás és a szállítási veszteségek csökkentése érdekében.
A Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdasági és Erdészeti Titkárság biztosította a pénzt a szűrőállomás szanálására (3 millió dinár), a szivattyúk cseréjére a szennyvíz-szivattyútelepeken (1,55 millió dinár), a Táncsics Mihály utcai csövezett csapadékelvezetésre (800 000 dinár).
A helyi önkormányzat biztosította a pénzt a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésére a Holló Ferenc utcában (3,17 millió dinár), a Živinopromet-Veljko Vlahović szivattyúinak cseréjére (1,56 millió dinár), a szűrőállomás szanálásának társfinanszírozására (2 millió dinár), a botrai fő-vízvezeték kiépítésére (800 000 dinár körül), tervdokumentáció kidolgozására és munkálatokra a Predrag Hadnađev utcában (961 000 dinár) és az Ivo Lola Ribar utcai vízvezeték szanálására (1,16 millió dinár).
A 2009-es évben felújították a vízvezeték-hálózatot a Đura Jakšić, a Szabadság és a Nikola Tesla utcákban (összesen 1709 méter), ami összesen 15 millió dinárba került, meg a Holló Ferenc utcai szennyvízhálózatot (a páros oldalon), 257 méter hosszan.
2010-ben felújították a vízvezeték-hálózatot Óbecsén a Hajduk Veljko utcában, a Petőfi Sándor utcától a vasútig, 760 méter hosszan, 7 új aknát és 3 tűzcsapot helyeztek ott el. Ezek a munkálatok összesen 4,6 millió dinárba kerültek és a pénzt a Vajdasági Nagybefektetési Alap adta. A Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdasági és Erdészeti Titkárságtól kapott pénzből (2 400 000 dinár) az óbecsei Vladimir Nazor utcának egyik részén és Péterrévén szanálták a hidromechanikai felszerelést.
Annak ellenére, hogy a Vodokanal terveiben szerepel az is, hogy évente legalább egy kutat kell fúrni, az előző évek során (kb. az előző 4 év során) nem fúrtak egyetlen új kutat sem. Ez a tény már idén nyáron ki fog hatni a vízellátásra. A meglevő kutakat fizikai-vegyi-hidraulikus revitalizációval tartják karban.
A Nagybefektetési Alap 52 millió dinárt hagyott jóvá két óbecsei kút fúrására, továbbá egyre Bácsföldváron. Péterrévén pedig két már kifúrt kutat kellene rákötni a hálózatra, aminek egyrészt az lenne az eredménye, hogy a vízvezetékben több víz folyna, de minőségi javítás is lehetséges, mivel – fehér vízről lévén szó – ezt a vizet klórozni és bakteriológiai szempontból is javítani lehetne. Ezeket a munkálatokat az idén kellene elkezdeni. 

A Távfűtő Közvállalat igazgatója elégedett azzal, amit a vállalat elért, például tavaly, mert a korábbiaknál sokkal kevesebbet akadozott az ellátás és a polgárok is kevesebb panaszt tettek a fűtés minőségére.
Október vége óta a Távfűtő új határozat alapján irányítja a távfűtő rendszert, amely – több más újdonságon kívül – lehetővé teszi a lakásonkénti mérést a tömbházakban.
A 2010-es év során megvalósult a 2008-ban elkészített két terv egyike: a Miloš Crnjanski utcában levő északi fővezetéket újították fel. Ennek köszönhetően feltehetően az idén nem lesznek meghibásodások ezen a vonalon és jelentősen csökkennek majd a szállítási veszteségek. Idén kellene felújítani a gazdaságossági csomagokat is az üstkazánokon, ami növelni fogja az energetikai rendszer hatékonyságát, és ezáltal csökkenek majd a fűtőanyag-költségek.
Az Építésügyi Igazgatóság Közvállalatban is történtek pozitív változások: négy részletes regulációs terv készült el, amelyek a Városrendezési tervből erednek és összhangban vannak az új vonatkozó törvénnyel. Az a legfontosabb, hogy elkészültek a fürdő és az ipari övezet részletes regulációs tervei. A fürdőre vonatkozó tervben ötletek is szerepelnek a terület további fejlesztéséről.
Ezen kívül megtörtént a vállalat belső átszervezése is, aminek eredményeként hatékonyabb kommunikációt lehetne megvalósítani a polgárokkal.
Egyébként tavaly az Építésügyi Igazgatóság kiaszfaltozott néhány utcát Óbecsén, transzformátorokat épített be az ipari övezetbe és ismét kiaszfaltozta a Hegyesi út egyik részét, igaz rosszul – az út már részben tönkre is ment.
Az is rossz, hogy a vállalat nem tudta időben törleszteni az Elektrovojvodina iránti adósságait, mert nem kapta meg időben a pénzét a községtől. Így – a 21. században – az óbecsei utcák este sötétben maradtak.
Ami a polgárok életének megkönnyítésére hívatott többi vállalatot illeti, azok többé-kevésbé elfogadhatóan működnek, ám megtörténik, hogy feldühítik a polgárokat – mint például amikor a Komunalac és a Tiszamente/Potisje elfelejtik feltakarítani az utcákat és a kora reggeli órákban elvinni a szemetet.
Óbecsén egyes dolgokat illetően nagyon távol vagyunk attól, ami a fenntartható fejlődési stratégiában áll, a művelődési intézmények tönkremennek (a színház és a múzeum épülete), az idegenforgalomról és a környezetvédelemről nyilatkozatok szintjén nagyon gondot viselnek, de kevesebbet a valós életben – a lehetőségek óriásiak ugyan, de nincsenek kihasználva.
A város szégyene, hogy autóbusz-állomás és benzinkút van a központban, sőt, a benzinkút iskola mellett van. Ezeket a területeket sokkal jobban és szebb célra is fel lehetne használni.
Elfogadhatatlan, hogy Óbecsének nincs Tisza menti strandja, habár minden hatalom azt ígéri, hogy lesz. Egyszer majd talán meg is épül, ha megvalósul a mindenkori helyi hatalom ötlete, mely szerint a Tisza közelében nagy fürdőközpontot kellene építeni. Természetesen, a fürdő kiépítése is az egyik cél a fenntartható fejlődési stratégiában.
A gazdasági helyzetről jobb nem beszélni: elegendő annyit mondani, hogy Óbecsén tönkrement minden privatizált vállalat, a Sojaprotein és a Linde Gas kivételével.
Végül, olyan korban, amikor turisták utaznak a Holdra, Óbecsén nincs kiaszfaltozva az összes utca és nincs minden ház rákötve a vízvezeték-hálózatra és a szennyvíz-hálózatra. Így Óbecse nem a világ központja polgárai számára, hanem sokak számára egy olyan hely, ahonnan menekülni kell.

F.D.K. és LJ.M.

A melléklet megjelenését Szerbia Köztársaság Művelődési Minisztériuma támogatja

Naslovi

Popularni Članci

      

Specijali