Erich Kästner meséjét, a Csizmás kandúrt március 10-én mutatta be a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a Petőfi Sándor kultúrkörben. A barokk bábjátékot Kálló Béla és Kálló Földi Lilla vitték színre nagy sikerrel.

Március 13-a és 18-a között Isztambulban tartották meg a Mediteranian organization szervezésében a XI. Nemzetközi Beylikdüzü Táncfesztivált, amelyen a törökországi csoportok mellett görög, bolgár és szerb táncegyesületek mutatkoztak be.

Tudd meg szabad csak az, akit
Szó nem butit, fény nem vakit,
Se rang, se kincs nem veszteget meg:
Az aki nyiltan gyülölhet, szerethet,
Alázatot lenézi, meg nem óvja
Nincs letagadni, titkolni valója.
Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos
Tüzet fölöslegesen nem harangoz
Van mindene, ha nincs is semmije
Mert nem szorul rá, soha senkire
Nem áll szemébe huzott vaskalappal
Mindig kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal
És győzi szivvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindig mindenütt
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle
Szabad akar maradni mindörökre.
Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelmüen, ingyen ajkadra ne vedd.
Tudd meg szabad csak az, aki
Oly áhitattal mondja ki
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az kit nem
rettent a holnap
Inség veszély, kit meg nem tántorit.
És lelki béklyó többé nem szorit.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sosem rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is ha koldus, nincstelen
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, s élni mernek érte.
De nem azért dult érte harc,
Hogy azt csináld amit akarsz
S mindazt, miért más robotolt
Magad javára letarold.
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dus kelykét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra.
Hogy abból jótestvéri jusson.
Minden szegénynek ugyanannyi jusson
Mig több jut egynek, másnak kevesebb
Nincs még szabadság, éget még a seb
Amig te is csak másnál szabadabb vagy
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.

Manifestacija „Cvetna pijaca“ tradicionalno početkom proleća oživi gradski trg i pretvori ga u veliku cvetnu baštu. Ove godine bazar cveća će biti održan od 28. do 30. marta, od 8 do 19 časova.

Prvi od tri planirana vašara u Bačkom Petrovom Selu biće održan 23. marta. Na vašaru će se prodavati širok izbor robe, a kako je to kalendarski sam početak proleća i meteorolozi predviđaju lepo vreme, meštani sela, a i građani okolnih mesta imaće razlog više da posete vašar u najvećem vojvođanskom selu.

Učenici osmog razreda će ove godine po četvrti put polagati završni ispit, a novina je da će osim testa iz srpskog, odnosno maternjeg jezika i testa iz matematike, prvi put imati i kombinovani test sa pitanjima iz fizike, hemije, biologije, geografije i istorije. Sve tri zbirke zadataka iz kojih će osmaci moći da pripremaju malu maturu početkom februara su se našle u prodaji.

Izuzetno lepo i prijatno veče povodom 8. marta priredila je poznata pop pevačica Tanja Banjanin u Gradskom pozorištu u Bečeju. Naime, ova pevačica izvrsnog glasa, poreklom iz Bečeja, nakon više od jedne decenije ponovo je nastupila pred domaćom publikom u ovakvom ambijentu, opijajući je zvucima pesama, pre svega sa njenog poslednjeg albuma „Igra“.

Pre nepuna dva meseca, posle duge bolesti u 93. godini preminuo je mađarski režiser Mikloš Jančo. Dobitnik je nagrade za režiju 1972. u Kanu za film „Crveni psalm“, u Veneciji je 1990. dobio „Zlatnog lava“ za celokupno delo, a nagrađen je i dva puta „Košutom“, najvišim mađarskim priznanjem za umetničku delatnost. Takođe, prvi je dobitnik nagrade „Aleksandar Lifka“ koju filmski festival „Palić“ od 2000. godine dodeljuje za izuzetan doprinos evropskom filmu. Uz Ištvana Saboa, Jančo je najistaknutiji reditelj kinematografije našeg severnog suseda, dok ga mnogi smatraju upravo najboljim.

Predavanjem Žarke Svirčev o Dragi Dejanović pod nazivom „Bečejka koja je menjala svet“, bečejska biblioteka je 13. marta prigodno obeležila Dan žena. Da naziv predavanja nije pretenciozan, odnosno da je Dejanović zaista menjala (naš) svet, publika se uverila tokom 45-minutnog multimedijalnog predavanja upoznavši se sa životom i delom malo poznate Bečejke iz 19. veka koja je bila pesnikinja, glumica, učiteljica i, pre svega, prva srpska feministkinja.

U Galeriji „Krug“ u toku je izložba „Tempus Sanctorum“ posvećena rimokatoličkoj ikonografiji.

Naslovi

Popularni Članci